Amikor egy nő elhatározza, hogy gondjával felkeres egy nőgyógyászt,  általában hosszas készülődés előzi meg. Megbeszéli édesanyjával,  vagy barátnőjével, vagy kezelőorvosával, hogy problémájának megoldását kire bízza. Ezek után lelkileg is felkészül, megtudakolja a rendelési időt. Mivel ezen szakterületen igen sokszor intim dolgokat tár fel egy nő, ezért döntő az első nőgyógyász kiválasztása. Az addig csak hallott információk után a nő a saját tapasztalata szerint dönt arról, hogy a választott orvosa mellett marad-e.

 A nőgyógyászat mellett van férfigyógyászat is, melyet latinul andrológiának nevezünk, s az urológus szakorvosok hatáskörébe tartozik. Mindkét szakma a nemi szervekkel, azok működésével, betegségeivel és kezelésével, a termékenységgel, a fogamzásgátlással és  a változókorral  (klimaxszal) foglalkozik.

A mai nőgyógyászok a nők egész életének bármely szakaszában segítséget tudnak nyújtani: a születés előtt a magzati korban észlelt fejlődési rendellenességek felfedezésétől, kezelésétől, a cikluszavarok rendezésén, a tehesgondozáson, fogamzásgátló módszerek kiválasztásán, a csontritkulás megelőzésén, változó kori panaszok megszűntetésén át az idős kori  sorvadással járó elváltozások kezeléséig. Amíg régen elsősorban a terhességgel, a szüléssel foglalkoztak, ma a szülések számának erőteljes csökkenése miatt a nők egészségének védelme került első helyre.

Legelőször az anya hozhatja kisleányát a gyermeknőgyógyászati rendelésre, ha valami furcsát, fejlődési rendellenességet, vagy folyást észlel gyermekénél. Később a szexualitás ébredésé- vel az  első fogamzásgátlót íratni jelennek meg vagy az első terhesség  megállapítására. Fontos tudni, hogy bármely nőgyógyászati rendelést beutaló nélkül igénybe lehet venni. Célszerű nem menstruáló időszakban, lehetőleg a ciklus középidejében  üres húgyhólyaggal megjelenni.

A rendelőben a pacienst (aki nem mindig beteg!) leültetjük,  kikérdezzük megjelenése okáról, eddigi előzményeiről, majd ha vizsgálatra szükség van, akkor levetkőzik alsó testfelét szabaddá téve. Ezután elhelyezkedik a speciális nőgyógyászati vizsgálóasztalon, áttapintjuk hasát, majd kétkezes vizsgálattal érezzük a méh nagyságát, helyzetét, környezetével való kapcsolatát. Ezután egy hüvelyfeltáró tükörrel (Cusco-eszközzel), vagy alakja miatt "kacsá"-nak nevezett eszközzel láthatóvá tesszük a méhszájat, mely a hüvely felső részén található. Innen változatos alakú eszközzel, műanyag Szalay-spatulával lesodorjuk a sejteket, vegyszerrel fixáljuk a tárgylemezre kent kenetet, majd elküldjük a citologushoz. Ő az a szakember, aki a kenetet megfesti, mikroszkóppal megnézi, csoportokba sorolja és pontosan meghatározza az esetleg jelen lévő fertőzés okozóját. A normál kenet eredménye P1 vagy P2, mely ép laphám- és hengerhámsejteket tartalmaz. A   P3 általában erős gyulladásra utal vagy vírusfertőzés (HPV), az e fölötti értékű kenetek pedig rákra gyanúsak. A P4 és P5 csoportba tartozó nőket kell megoperálni, hogy időben  és teljesen eltávolítható legyen a kóros sejtcsoport a szervezetből.

 A méhszáj vizsgálata 3%-os ecetsavas és jódos ecseteléssel (Lugol-oldattal) folyatódik. Ehhez egy fényforrással ellátott nagyítógépet, az úgynevezett kolposzkópot használjuk,  mellyel élőben vizsgáljuk a méhszájat, hüvelyfalat és hüvelybemenetet borító hámot. Sokszor ugyanis a citológiával még nem kimutatható elváltozások a hám alatt már látszanak. E két vizsgálat együtt jelzi az állapotot, biztosítja a korrekt diagnózist.

Ezután kérésre következik az emlővizsgálat, mellyel megnyugtatjuk a nőt, vagy időben észlelhetjük az esetleges elváltozást.  Szükség esetén emlő ultrahang-  vagy röntgenvizsgá- latra  (mammográfiára), vagy sebészhez irányítjuk.

Ha tapintással bármilyen eltérést észlelünk a kismedencében, akkor hasi vagy hüvelyi ultrahangvizsgálattal beleláthatunk a hasba. Így igazolható biztosan a koraterhesség, mérhető a méh nagysága,  a méhnyálkahártya vastagsága, a petefészket nagysága, szerkezete,  az érő petesejtek száma, nagysága. Láthatók a méhben levő  esetleges gócok, a miómák, melyek jóindulatú simaizomdaganatok, melyek növekedése figyelemmel kísérhető. Fontos tudni, hogy az ultrahangvizsgálat nem jár sugárterheléssel, szükség esetén többször ismételhető, a magzatra nem ártalmas.

A méhnyakrák szűrése hazánkban megoldott: van elég nőgyógyász,  vannak műszerek, egyre több helyen van rendelő. Sajnos, mivel sok nő még napjainkban sem tudja, miért van erre szükség, évente 600-an halnak meg méhnyakrák miatt.  A vizsgálat nem fájdalmas, a menstruáción kívüli időszakban bármikor elvégezhető. A szűréssel az esetleg  jelen lévő kórokozókat is észleljük, melyeket gyógyszerekkel el tudunk pusztítani, hogy ne legyenek egy rák keletkezésének melegágyai, és ne okozzanak kellemetlenséget a nőnek.

Évente 1x20 percnyi vizsgálatot  minden szexuálisan aktív nő megengedhet magának, ez nem luxus!

 Dr. Balogh Ildikó   

szülész-nőgyógyász szakorvos

Megjelent a Kisalföldben 1996. jún. 3-án