Napjainkban már mindenki által közismert fájdalmatlan, ártalmatlan, sokszor ismételhető diagnosztikus vizsgálati módszer az ultrahang vizsgálat. Szinte minden szerv vizsgálható vele, de mégis leginkább a terhességi alkalmazása vált ismertté.

A 80-as években még csak néhány klinikai központban volt ultrahangkészülék, de ma már minden kórházban, sok rendelőintézetben és néhány magánrendelőben is megtalálható. A készülék tartalmaz egy számítógépet különböző programokkal; egy vagy több vizsgálófejet, melyben a beépített kristályok rezgése során ultrahanghullámok keletkeznek, melyek a vizsgált szervek, szövetek felszínéről visszaverődnek és a monitoron kétdimenziós kép látható. Ez mindig keresztmetszeti kép, tehát nem olyan, mint egy fénykép. Létezik már háromdimenziós kép alkotására is alkalmas készülék is, de ez még nagyon drága, így kevés van belőle.

Attól függően, hogy mely szervet, milyen közelről akarunk vizsgálni, alkalmazzuk a különböző frekvenciájú vizsgálófejeket, melyek alakját a szerv méretének megfelelően alakítottak ki. A hasi vizsgálófej finom, gömbölyített szélű, a hüvelyi vagy végbélvizsgáló fej hosszú, vékony, melynek csúcsán van az ultrahangkibocsátó kristály elhelyezve. A kismedence vizsgálata különösen azért érdekes, mert más olcsó vizsgálóeljárások számára nehezen hozzáférhető és a vizsgálandó egyént sem tesszük ki káros hatásnak, pl. sugárterhelésnek.

 A terhesség kimutatása, a fejlődő magzat vizsgálata ma már külön szakképesítéshez kötött feladat. A terhesség biztos jele a petezsák és benne az életjelenséget mutató embrió kimutatása. Ez az első 12 héten elsősorban hüvelyi ultrahanggal illetve gyakorlott vizsgáló számára hasi fejjel is jól látható. A koraterhességi a és nőgyógyászati vizsgálatoknál hasi ultrahangfej alkalmazásakor fontos, hogy a húgyhólyag jól tele legyen vizelettel, mert az eltolja a zavaró képet adó beleket, s a mögötte levő méh sokkal jobban látszik.  A  legtöbb ultrahangkészülékhez folyamatos ultrahangkibocsátó fej készült, ezért a mozgások jól láthatók, sőt bizonyos gépeken a szívműködés is jól hallható.

Minden kismama tudja, hogy a genetikai szűrővizsgálatok ideje a 16. hét. Ekkor történik a vérből az AFP (magzati fehérje) mennyiségének meghatározása, majd 2 hét múlva a kötelező ultrahangvizsgálat, mely során részletes leírást adunk a magzatról, méhlepényről, magzatvízről megmérjük a fejátmérőt (BPD), mellkasátmérőt (THQ), a combcsont hosszát (FL), végignézzük a gerincet, agyszerkezetet, a szív üregeit, a szívműködést, a veséket, gyomor telődését, a húgyhólyag telődését, a hasfal épségét, a rekeszizmot, a végtagokat. Ezeken kívül  még sok más fontos jelet is megfigyelhetünk. különösen fontos a vizsgáló orvos részletes leírása, ha valami rendellenességet lát. Vannak enyhe fejlődési rendellenességek, melyek az életképességet nem befolyásolják, születés után jól operálhatók. A súlyosabbak esetén a házaspár dönthet, hogy vállalja-e a várhatóan beteg gyermek megszülését, felnevelését vagy esetleg megszakíttatják a terhességet, melyre a magyar jogszabályok 20 hetes korig adnak lehetőséget.

Ha egészséges a terhesség, akkor legközelebb 28 hetes korban vizsgáljuk a magzat fejlődését. Ha szükséges, akkor bizonyos idő múlva visszarendeljük a kismamát és véráramlásvizsgálattal (flowmetriával) győződünk meg a magzat méhen belüli állapotáról.

 A szülés előtti hetekben bizonytalanság esetén a magzat elhelyezkedése ultrahang vizsgálattal pontosan meghatározható (fejvégű, medence végű, haránt vagy ferde fekvés), amely a szülésvezetés módját is meghatározhatja.

 A nőgyógyászati ultrahang vizsgálatok során sokkal kisebb részeket, szerveket vizsgálunk, ezért fontos a műszer jó felbontóképessége. Elsősorban a hüvelyi vizsgálófej alkalmazása célszerű, mert közelebb jut a vizsgálandó szervekhez, és jobb képet ad. Kóros tapintási lelet esetén pontos, mérhető adatokat adunk a vizsgálatot kérő kollégának,  de nem alkalmas pl. a petefészekgyulladás vagy összenövések megállapítására, mert nincs specifikus ultrahang képe. Látható a méh, a méhnyálkahártya vastagsága, az esetleges myomák, a petefészkek, benne az érő tüszők (folliculometria), nagyobb ciszták, letokolt folyadékkal telt képletek, a méhen kívüli terhesség, hasűri folyadékgyülem, a méhen belüli fogamzásgátló eszköz.

Az ultrahangot terápiásan is felhasználjuk pl. petesejt leszívására olyak nők esetén, akiknek nem lehet természetes fogantatással gyermeke. Petefészekciszta leszívása is eredmé- nyesebb ultrahang vezérléssel, mint vakon, vagy tapintással.  Ha genetikai vizsgálatra szükség van a méhlepény szövetet vagy magzatvizet szívnak le, akkor szintén segít az ultrahang, hogy ne érje sérülés a magzatot.

A változás korában sokszor információt ad a méhnyálkahártya vastagsága, a méh nagysága, az esetleges myómagöbök jelenléte. Színes készülékkel a szerv véráramlása is jól megjeleníthető és rákszűrésre is használható méhen belül és időnként a petefészkekben is. Ez nagymértékben segíthet a felmerülő műtét szükségességének eldöntésében.   Az utolsó vérzés (menopauza) után már egyre több nő kap hormonpótlást a hőhullámok kivédésére és a csontritkulás megelőzésére. Hogy a hormon adagolásával csak jót tegyünk, hogy elkerüljük a méhnyálkahártya burjánzást, célszerű ultrahanggal a rétegvastagságot megmérni a kezelés előtt és alatt. A 10 mm feletti érték esetén a hormonbevitelt változtatni kell illetve méhkaparás- sal tudunk szövettani  eredményhez jutni, ami a későbbi kezelést meghatározza.

Tehát nem kell félni az ultrahang vizsgálattól, mert fájdalommentesen nagyon sok információt tud adni a kezelőorvosnak és a páciensnek egyaránt.

Dr. Balogh Ildikó

szülész-nőgyógyász szakorvos

1996. november 13. 

Megjelent a Kisalföld Gyógy-Ír rovatában   1996. november 18-án.