Hormonoknak nevezzük a belső elválasztású  (endocrin) mirigyeink által termelt anyagokat, amelyek közvetlenül a véráramba jutnak akkor, amikor kell és annyi, amennyire a testnek  szüksége van. Feladatuk az idegrendszerrel együtt, hogy a belső környezet állandósága fennmaradjon, egyensúly legyen. Ha valamely külső tényező zavart okoz, akkor megfelelő hormonok vérbe juttatásával reagálnak.

Belső elválasztású mirigyek:

1.   Az agyalapi mirigy (hypophysis)  az endocrin rendszer karmestere  termeli a   nemi       hormonok közül  az FSH-t, azaz a tüszőérést serkentő hormont,  az LH-t, a sárgatestképződést elősegítő hormont, a prolactint, a tejelválasztást fokozó hormont, az oxytocint, a méhösszehúzódást fokozó, tejkilövellést erősítő hormont  és a többi endocrin mirigy működését befolyásoló hormonokat:  az ACTH-t,  mint mellékvesekéreg serkentő hormont, a TSH-t, mely pajzsmirigyserkentő hormon, a  vasopressin érösszehúzó, vérnyomásemelő hormont és az  MSH melanocitákat serkentő hormont.

2.  Az agyban vannak még felsőbb központok, melyek közül a hypothalamus befolyásolja az agyalapi mirigyet (hypophysis).

          CRH, mellékvesekéreg serkentést felszabadító hormon

          PIF, dopamin, tejtermelést gátló hormon

          GRH, növekedési hormont felszabadító hormon

          GnRH: nemi hormonokat felszabadító hormon

          GHIH = somatostatin: növekedési hormon termelését gátló hormon

          TRH: pajzsmirigyserkentést felszabadító hormon

3.  A tobozmirigy szintén az agyban található, amely a napi ritmus szabályozásában az öregedés irányításában,az alvás-ébrenlét szabályozásában vesz részt az általa termelt melatonin hormon által. A  szembe jutó fény a látóidegről a hypothalamusba jut, majd innem jut az információ a tobozmirigybe. A fény határozza meg a melatonin mennyiségét. A fény gátolja termelődést, ezért a nappalok hossza az évszakoktól függően szabályozza a felszabadulás mértékét. Segít abban, hogy a testhőmérsékletünket a környezethez igazítsuk. Hormonja kapcsolódik a többi hormonnal, létrehozza az anyai ösztönt, segít a túlélésben.

 4.  A nyakon találjuk a két pajzsmirigyet és 4 mellékpajzsmirigyet. A Kisalföldön, a Duna mentén igen sok golyvás ember él, akik rendszeres kezelést igényelnek és tartós egyensúlyba hozhatók. A pajzsmirigy két lebenye a légcsőhöz tapad. Hormonja segíti a sejtek anyagcseréjét, fokozza a hőtermelést, segíti a cukot felszívódást a bélből, bontja a májban a felhalmozott energiát adó keményítőt. A májban serkenti az epesavak működését, csökkenti a vérben a cholesterinszintet. Hormonja a tiroxin és T3 (trijód-tironon). A calcitonin szintén itt termelődik, amely a vér Ca-szintjét csökkenti

5.  A  mellékpajzsmirigyek termelik a parathormont, mely a kalcium-anyagcsere fontos hormonja, amely a csontokból kalciumot, foszfátot és magnéziumot és csontfehérjéket szabadít fel, vagyis csontbontó. Ugyanakkor fokozza a D-vitaminnal együtt a bélből való Ca-felszívódást. A vesében fokozza a foszfát kiválasztását a vizelettel.Tágítja a koszorúsereket a kisartériák simaizomzatára hatva.

6.   A hasnyálmirigy egyrészt a külső elválasztású mirigyeiből emésztést fokozó  enzimeket juttat az epevezetéken át a patkóbélbe. Ám a szigetekben előforduló béta-sejtek a vércukorcsökkentő hatású inzulint termelnek.

7.  A mellékvesék a vesék tetején elhelyezkedő mirigyek. A kéregállománya termeli a szteroidhormonokat, melyek a cukoranyagcserében és a só-vízháztartásban játszanak szerepet. A velőállomány pedig  stresszhormonokat (adrenalint és noradrenalint).  A mellékvesében kis mennyiségben termelődnek szex-hormonok is: androgének, pl DHEA és ösztrogének mindkét nemben. Ezek mennyisége azonban elenyésző a petefészekben ill. a herékben termelődőkhöz képest. Ám ha túltermelés történik, jelentősen megváltoztatja a hormonok összhatását és testfelszíni és meddőségi gondok jelentkezhetnek. Ezen hormonok a hypophysis ACTH hormonja hatására keletkeznek.

8.  A csecsemőmirigy  a szegycsont mögött található.  Nélkülözhetetlen a magzat kifejlődéséhez, születés után pedig az immunrendszerben. Itt termelőtnek a T-lymphocyták, azaz a thymus eredetű nyiroksejtek. Ezen sejtek ismerik fel a testbe bekerülő idegen anyagokat, melyeket elpusztítanak. A mirigy tömege a serdülőkorban kezd csökkenni a szexhormonok hatására, de teljesen nem szívódik fel az élet végéig.

9.  A nemi hormonok legnagyobb mennyiségben a petefészkekben illetve a herékben termelődnek.  A herék a spermiumképzés mellett a Leydig-sejtekben testosteront, azaz hím nemi hormont termelnek a serdülőkortól az élet végéig.E hormon az GnRH indításával az agyalapi mirigy FSH, LH és prolactin hormon hatására képződik  a herékben. A herék a testüregen kívül elhelyezkedve 27 fokon működnek normálisan. Az élet során sok  millió spermiumot termelnek.

10.  A  petefészkek  a kismedencében   helyezkednek el a méh mellett. Serdülőkorig nyugalomban vannak. A születéskor  meglévő 400 000 őspetesejt közül a ciklikus működés megindulásakor az élet során kb 400 érik, meg, ha a nő nem szed fogymzásgátló tablettát. A nemi érést a hypothyalmus GnRH  és az agyalapi mirigy FSH, LH és prolactin hormonja indítja meg. A petefészkekben a tüszőérlelő (ösztrogén) és sárgatesthormon (progeszteron) mellett férfihormon, androgének is termelődnek, melyek a libidóérzethez szükségesek.

Ezen rövid ismertetést csak ízelítőül szántam kedves olvasóimnak, hogy kissé beleláthassanak a hormonrendszer sokrétű funkcióiba, amelynek zavarainál  csak ehhez értő szakorvos tud  segíteni a betegnek. (endokrinológus, belgyógyász, nőgyógyász, andrológus, diabetológus)

Dr. Balogh Ildikó

szülész-nőgyógyász szakorvos

2000. november 24.