A nemi szerveken jelentkező humán papillomavírus (HPV) jelentőségét két alapvető tény adja: egyrészt ez napjaink leggyakoribb vírusos eredetű szexuális úton terjedő betegsége, másrészt bizonyos altípusai bizonyítottan szerepet játszanak a méhnyakrák kialakulásában, mely a nők egyik leggyakoribb daganata.

Több mint 100 különböző típusú HPV ismert, közülük 50-et mutattak ki a nemi szervek fertőzéseiben. A HPV fertőzés lokalizált, nem terjed szét a szervezetben, ezért nincs ellene erős és tartós immunválasz, ez csak védőoltással érhető el (Silgard vagy Cervarix).

A humán papillomavírosokat (HPV) onkológiai szempontból 2 nagy csoportra oszthatjuk: ún. alacsony rizikójú és magas rizikójú csoportra. A 6 és 11-es tipus felelős a jól látható szemölcsös elváltozásért (Condyloma acuminatum). A különbséget a rosszindulatú daganatok, pl. méhnyakrák, kialakulásában beöltött szerepük jelenti.

A magas rizikójú csoportba tartozó HVP-vel történő fertőzéskor nagyobb százalékban alakulhat ki rosszindulatú daganat. HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68-as tipusok erősen rákkeltők.

A HPV 16 és HPV 18-as okozza a méhnyakrákok 70%-át.

A HPV előfordulási gyakorisága nőkben szorosan összefügg az életkorral - a 20-25 éves korosztályban 20-25% - és a szexuális partnerek számával. A fertőzés elsősorban szexuális úton terjed. A férfiak általában tünetmentes hordozók, a fertőzöttség fiatalok között 5,8-31%.

A HPV fertőzések kb. 75-80%-a (a fertőzést követő 1 éven belül) spontán gyógyul, tekintve, hogy a HPV ellen a szervezet is védekezik. A fertőzöttség azonban nem feltétlenül jelent egyet a tünetek jelentkezésével. Nőkben egy korai HPV fertőzés semmilyen tünetet nem okoz. A HPV gyanúja csak nőgyógyásznál méhnyakrák szűréskor elvégzett méhnyak-tükrözéses vizsgálattal, illetve a szűrés után kiadott leleten merülhet fel.

A biztos diagnózishoz elengedhetetlen a HPV teszt, mely molekulárbiológiai módszerrel a vírus örökítő anyagának (DNS) vizsgálatával igazolhatja, hogy a HPV mely típusa van jelen.